Rendelet tervezet

Maróc Község Önkormányzata Képviselő-testületének

…/…. (…) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet módosításáról

Maróc Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)- h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben megállapított államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

  1. §

A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„Maróc Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)- h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben megállapított államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:”

  1. §

(1) A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 2. § 1. bekezdés 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:)

1.     cégér: cégjelvény, címtábla, cégtábla, megállító tábla, menü tábla, pylon vagy totemoszlop, reklámzászló,

  1. cégjelvény: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; nem minősül cégjelvénynek az olyan berendezés, amely nem közvetlenül az üzlet jellegével, hanem az ott árusított áruval kapcsolatos,”

(2) A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 2. § 1. bekezdése a következő 3–25. ponttal egészül ki:

(A Rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:)

3.     cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla;

  1. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla)
  2. CityBoard: olyan két lábon álló, egy vagy két oldalról látható, papír (esetleg fólia) alapú, nem ragasztott, reklám közzétételére alkalmas felülettel, belülről megvilágított vagy digitális kijelzővel rendelkező, vízszintes formátumú berendezés.
  3. CityLight: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amely papíralapú reklám közzétételre alkalmas felülettel vagy reklám közzétételére alkalmas digitális kijelzővel rendelkezik;
  4. értékvizsgálat helyi védelem megállapításához: a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021.(VII.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet) 32. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom,
  5. fa körüli henger: reklámok közzétételére szolgáló, kör alaprajzú, üreges, fém szerkezetű henger;
  6. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklám közzétételére, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál,
  7. forgó prizmatábla: olyan reklámtábla, amelyen három különböző plakát folyamatosan váltja egymást;
  8. főépület: az ingatlan elsődleges rendeltetését (pl. lakó-, üdülő-, szállás-, iroda-, kereskedelem-, vendéglátás-, szolgáltatás-, oktatás-, egészségügy-, kulturális-, üzemi-) magába foglaló épület,
  9. futófény: állandó vagy váltakozó fénykibocsátású, és reklámszöveget, üzletnevet, tevékenységet vagy árut nevez, jelenít meg,
  10. illeszkedés: az építmény környezetére előírt településképi követelményekhez való illeszkedése,
  11. információs célú berendezés: az önkormányzati információs tábla, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, a CityLight, a CityBoard, az okos pont, valamint a fa körüli henger;
  12. helyi védelem alatt álló helyi építészeti örökség: a 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom,
  13. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült reklámhordozó, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
  14. közterület: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 1. pontjában meghatározott terület;
  15. közterületről látható, magánterületen elhelyezhető egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés: a ledfal, forgó prizmatábla, futófény.
  16. melléképület: az ingatlan elsődleges rendeltetéséhez kapcsolódó egyéb funkciót befogadó épület (pl. gépjármű-tároló, egyéb tároló, raktár, műhely, ól)
  17. megállító tábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás előtt elhelyezett, egy- vagy kétoldalas mobil cégtábla;
  18. menü tábla: egy vagy két oldalú mobil tábla, amely nem tartalmazhat reklámot, csak étel- italkínálatot, a vendéglátó egység nevét, címét és nyitvatartási idejét;
  19. okos pont: új infokommunikációs megoldásokat alkalmazó, a turisták és a lakosság interaktív élményalapú tájékozódását és információszerzését elősegítő intelligens eszköz; strapabíró, interaktív, kreatív, szórakoztató szabadtéri készségfejlesztő játékok; elektromos töltőberendezés köztéren való szigetszerű elhelyezése – érintőképernyős kültéri interaktív infótorony (smart kioszk);
  20. önkormányzati információs tábla: olyan önálló szerkezetű tábla, vagy üveges szekrény, közérdekű információs célt szolgáló kirakatnak nem minősülő berendezés, amely a település lakói és a településre érkezők tájékoztatására szolgál;
  21. pylon vagy totemoszlop: egy vagy több vállalkozás cégjelvényét vagy cégtábláját tartalmazó, toronyszerű reklámhordozót tartó berendezés, ide nem értve az üzemanyagtöltők területén elhelyezett saját totemoszlopot;üzletfelirat: homlokzatra betűnként rögzített vagy festett üzletnév, vagy szolgáltatás megnevezése,
  22. reklámzászló: olyan – rögzített egyedi méretű tartószerkezetre (zászlórúdra) szerelt, állandó tartalmú – textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült hirdető-felület, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, annak megközelítéséről ad információt; 26. védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.”
  23. §

A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. §

(1) Helyi védelem alatt álló értéknek minősül Maróc község területén lévő minden olyan épület, épületrész, köztéri alkotás, növényzet, utcabútor és egyéb létesítmény, mely formája, kora vagy valamely hozzá fűződő történeti különlegesség által jelentős építészeti, képzőművészeti vagy botanikai értéket képvisel, a településkép kedvező megjelenését befolyásolja, vagy a nemzeti illetve helyi hagyományok megőrzése szempontjából fontos, és Maróc Község rendeletével helyi védett értéknek nyilvánította.

(2) A helyi védelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatok különösen:

  1. a település építészeti értékvizsgálatának elkészíttetése,
  2. a helyi védett értékek körének megállapítása,
  3. a védetté nyilvánítás, valamint indokolt esetben a védelem megszüntetése,
  4. a helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásának vezetése,
  5. a helyi védelem alatt álló értékek megőrzése, megőriztetése, károsodásuk megelőzése, valamint a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(3) Az önkormányzat helyi védelemmel kapcsolatos szakmai feladatait a – a 4. § (7) bekezdésében és az 5. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a polgármester látja el.

(4) Helyi védelemmel kapcsolatos követelmények:

  1. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban álló használata és bemutatása közérdek.
  2. Tilos a helyi védelem alatt álló építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.”
  3. §

(1) A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) „(1) Helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezhet írásban Maróc Község Polgármesteréhez (a továbbiakban: polgármester) intézett levélben a védelem alá helyezés vagy a védelem megszüntetés tárgyának egyértelmű megjelölésével és a kezdeményezés rövid indoklásával.”

(2) A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:

  1. a) helyi egyedi védelem esetén:
  2. aa) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése,
  3. ab) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fényképfelvétel,
  4. ac) a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása,
  5. ad) a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása, a védettség megszüntetését megalapozó ok ismertetése,
  6. b) helyi területi védelem esetén:
  7. ba) a helyi területi védelemre vonatkozó javaslat indokolása,
  8. bb) a helyi építészeti örökség részét képező területi értékről jól értelmezhető, áttekintéshez szükséges léptékű térkép, vagy utcahatáros leírás.””

(3) A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A polgármester a védelemmel érintett ingatlan tulajdonosait a kezdeményezésről írásban értesíti.”

(4) A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A helyi védettség alatt álló értékek nyilvántartásának vezetése a jegyző feladata. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden helyi védett értékre vonatkozóan:

  1. a) a védett érték megnevezését,
  2. b) a védett érték helyét (cím: utca, házszám, helyrajzi szám),
  3. c) a védelem típusát,
  4. d) a védettséget elrendelő képviselő-testületi határozat számát,
  5. e) a védett érték meghatározását (leírását),
  6. f) a védett érték létrehozására vonatkozó adatokat (tervező, alkotó, létesítés éve, számottevő átalakítás, felújítás ideje, fellelhető dokumentációja),
  7. g) a védett érték fotódokumentációját,
  8. h) a védett érték helyreállítására irányuló szakmai javaslatot (szükség szerint).”
  9. §

A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi védettség elrendeléséről vagy megszüntetéséről a képviselő-testület dönt, amelyről a döntést követő 8 napon belül írásban kell tájékoztatni a tulajdonosi kört és a javaslattevőt.”

  1. §

(1) A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyedi helyi védelem a település jellegzetes, értékes és hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, a Rendelet 1. mellékletében felsorolt)

e)    utcabútorokra, ”

(terjed ki.)

(2) A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az egyedi helyi védelem a település jellegzetes, értékes és hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, a Rendelet 1. mellékletében felsorolt)

f)     helytörténeti szempontból jelentős egyéb létesítményekre”

(terjed ki.)

  1. §

A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Új vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítmény és műtárgy csak külterület azon részén helyezhető el, ami a belterület határától legalább 500 m távolságban van, és elsősorban multifunkcionális kialakítással. Önálló szerkezete is telepíthető, kivételes esetben, amennyiben nem áll rendelkezésre erre alkalmas meglévő építmény.”

  1. §

A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. §

(1) Reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.

(2) Utcabútor a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.

(3) Utcabútor, reklámhordozó épület előtt az épület utcai homlokzatához legjobban illeszkedő helyen helyezhető el úgy, hogy az épület megjelenését, megközelítését ne akadályozza, az épület bejáratáról a figyelmet ne vonja el.

(4) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklám közzétételére nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 50 cd/m² mértéket meg nem haladó fénysűrűségű fényforrások használhatók.

(6) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételére alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

(7) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(8) A településképi szempontból meghatározó területen a közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

  1. a) kioszk,
  2. b) utasváró,
  3. c) közművelődési célú hirdetőoszlop,
  4. d) információs célú berendezés, kivéve a CityBoard,
  5. e) más célú berendezés,
  6. f) cégjelvény, a címtábla, a cégtábla, a megállító tábla.

(9) A településképi szempontból meghatározó területen a közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

  1. a) közművelődési célú hirdetőoszlop,
  2. b) információs célú berendezés, kivéve a CityLight, és a CityBoard,
  3. c) más célú berendezés,
  4. d) cégjelvény, a címtábla, a cégtábla, a megállító tábla.

(10) A CityLight legfeljebb 118 cm x 175 cm és legfeljebb 2 négyzetméter látható, papíralapú reklám közzétételére alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezhet.

(11) A CityBoard egy oldalról látható reklámfelülete a 9 négyzetmétert, a láb magassága 2,5-3,5 métert nem haladhatja meg.””

  1. §

A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:

„9/A. Cégér, üzletfelirat, kirakat és információs tábla elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

12/A. §

(1) Cégér, üzletfelirat, kirakat a tevékenységnek helyt adó épület megjelenésével, anyaghasználatával, színével összhangban helyezhető el.

(2) Amennyiben az épület egy üzlethelységet, irodát tartalmaz, az épület homlokzatán legfeljebb összesen 2 db üzletfelirat és cégér helyezhető el. Amennyiben az épület több üzlethelységet, irodát tartalmaz, az épületen üzletenként 1 db üzletfelirat és cégér helyezhető el úgy, hogy megjelenésük egységes legyen, a harsány színű kialakítás kerülni kell.

(3) Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő üzletfelirat és cégér helyezhető el.

(4) Az (1)-(3) bekezdéseken túl az épület kirakatában, kirakatportálonként további egy üzletfelirat és cégér helyezhető el.

(5) Épületen önálló kirakatszekrény a homlokzat kialakításával, a nyílásrenddel összhangban helyezhető el, üzletenként 1 db.

(6) A szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója felületének legfeljebb 30%-a tartalmazhat üzletfeliratot, reklámot, hirdetést.

(7) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégér a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti.

(8) Cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, homlokzati díszeit.

(9) Épületen, kerítésen elhelyezett cégér maximális mérete 2,00 m² lehet.

(10) Világítást is tartalmazó felirat kizárólag a cégér, a cég arculat színeiben készülhet, kivéve a nyitva, vagy zárva felirat, mely lehet fehér, piros és zöld színű is. Visszatükröződő, villogó, futó szöveget tartalmazó felirat, cégér nem helyezhető el.

(11) Oszlopon, oszlop jellegűen elhelyezett cégér legmagasabb pontja a 3,0 m-t nem haladhatja meg. (12) Idegenforgalmi információs tábla az utcatáblákkal azonos formában, színben és megjelenéssel helyezhető el”

  1. §

A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 312/2012. (XI.8) Korm. rendelet) 1. mellékletében szereplő kivételek figyelembevételével indított építési engedélyezési eljárásokat megelőzően, amennyiben az építési tevékenységgel érintett épület, építmény:

  1. helyi védelem alatt áll;
  2. településképi szempontból meghatározó területen áll;
  3. közterület felől látható;
  4. az építési tevékenységgel érintett épület vagy építmény közterületen helyezkedik el.”
  5. §

A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A településképi véleményt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester adja ki. ”

  1. §

A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. §

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni törvényben egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek kivételével a 312/2012. (XI.08.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedély nélkül végezhető:

  1. egyedi helyi védelem alatt álló ingatlanon tervezett, a védett érték megjelenését érintő építési tevékenység esetén,
  2. településképet érintő, közterületről látható reklámok és reklámhordozók, reklámfelület létesítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása; kivéve a címtáblák, megállító táblák, a reklámhordozó berendezésre kihelyezett cserélhető hirdetmények, a reklámberendezéshez nem kötött reklámozási tevékenységek és a kirakat-berendezések létesítése esetén,
  3. közterületre tervezett, a településkép megjelenését befolyásoló, 30 napnál huzamosabb időre szánt idényjellegű, valamint tartós jellegű építményekre irányuló építési tevékenység esetén,
  4. az építmények rendeltetésének megváltoztatása – így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása – esetén.

(2) A településképi bejelentési eljárást a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester folytatja le.”

  1. §

A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen a képviselő-testületnél lehet fellebbezéssel élni.”

  1. §

A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi kötelezési eljárást a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester folytatja le.”

  1. §

(1) A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.”

(2) A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, a polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények érvényesítése, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi. A településkép-védelmi bírság legkisebb összege 100 000 Ft.”

  1. §

A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bírságot az azt megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napig kell megfizetni. A bírság megfizetésére legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető”

  1. §

A településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet

  1. a) § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „Maróc Község Önkormányzata” szövegrész helyébe az „A képviselő-testület” szöveg,
  2. b) § (1) bekezdésében a „Kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben” szöveg,
  3. c) § (2) bekezdésében a „Kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben” szöveg,
  4. d) § (3) bekezdésében a „Kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben” szöveg,
  5. e) § (2) bekezdésében a „Polgármester” szövegrész helyébe a „polgármester” szöveg és a „Kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben” szöveg,
  6. f) § (5) bekezdésében a „Kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben” szöveg,
  7. g) § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a „Kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben” szöveg,
  8. h) § (2) bekezdésében a „Polgármester” szövegrész helyébe a „polgármester” szöveg,
  9. i) alcím címében a „településképi” szövegrész helyébe a „településkép- védelmi” szöveg,
  10. j) alcím címében a „településképi” szövegrész helyébe a „településkép- védelmi” szöveg,
  11. k) § (1) bekezdésében a „településképi” szövegrész helyébe a „településkép- védelmi” szöveg

lép.

  1. §

Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 11/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 11. alcíme.

  1. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

 

 

 

Maróc, 2022………………………………….

 

 

Simonyai István

polgármester

Dr. Resch Karolina

jegyző

 

 

A rendeletet …………………………. napján kihirdettem.

 

 

 

                                                                                                          Dr. Resch Karolina

                                                                                                                      jegyző

                            

 

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) 52. §- a alapján az önkormányzati rendelet bevezető része a jogszabály megalkotásához szükséges érvényességi kellékek felsorolását és a jogalkotás aktusára utaló kifejezést foglalja magában. A bevezető részben meg kell jelölni, ha a rendeletet más, jogszabályban kifejezetten, az adott rendelet megalkotása vonatkozásában véleményezési hatáskörrel felruházott szervvel vagy személlyel egyetértésben, valamint, ha más szerv vagy személy véleményének kikérésével alkotják meg.

A Jszr.  54.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a nem eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett rendelet bevezető részében egyértelműen meg kell jelölni a jogszabály egyes rendelkezéseinek a megalkotásához szükséges valamennyi olyan felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a rendeletet kiadják.

A bevezető részben a rendeletalkotásra felhatalmazást adó rendelkezés vagy az eredeti jogalkotói hatáskört megállapító rendelkezés után meg kell jelölni azt a feladatkört megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a jogszabályt kiadják.

A fenti jogszabályi előírásoknak történő megfelelés érdekében szükséges módosítani a 11/2017. (XII.31.) önkormányzati rendelet bevezető részét. 

A 2. §-hoz

A Jszr. 67. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a jogszabály alkalmazásához egyes fogalmak bővebb kifejtése, magyarázata szükséges, az ilyen fogalmakat a jogszabály tervezetében értelmezni kell. A 67. § (2) bekezdése kimondja, hogy értelmező rendelkezést kell alkalmazni a jogszabály tervezetében, ha a fogalom jelentése az adott jogszabály alkalmazásában eltér a köznyelvi jelentésétől, a más jogszabályban meghatározott jelentésétől, és a fogalom jelentése a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján nem egyértelmű.

Mivel a hatályos 11/2017. (XII.31.) önkormányzati rendelet a rendelet előforduló  fogalmakat nem teljes körűen szabályozza, ezért azt  rendeletben előforduló, gyakran használt fogalmakkal ki kell egészíteni. 

A 3–5. §-hoz

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/A§-23/D. §- a tartalmazza a helyi védelemre vonatozó előírásokat.

Helyi védelem alatt áll az a helyi építészeti örökség, amelyet a települési önkormányzat – településképi rendeletében védetté nyilvánít (a továbbiakban: helyi védelem). A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, az ott élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme. A 23/D. § kimondja, hogy a helyi védelemről az önkormányzat a településképi rendeletben meghatározott nyilvántartási szabályok szerinti nyilvántartást vezet, amely tartalmazza legalább:

  1. a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
  2. b) a védelem típusát,
  3. c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és
  4. d) a védelem rövid indokolását.

Tekintettel arra, hogy a fenti követelmények a helyi rendeletben nem érvényesültek, ezért a hivatkozott jogszabályi előírással történő összhang megteremtése érdekében a helyi nyilvántartásra vonatkozó szabályok kiegészítése és pontosítása szükséges. 

A 6. §-hoz

A Jszr. A 46. § (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a pontok között azonos logikai kapcsolatnak kell fennállnia, továbbá az egy pont alá tartozó alpontok között is azonos kapcsolatnak kell fennállnia. Tekintettel arra, hogy ez a követelmény a 6. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak esetén jelenleg nem érvényesül (nem áll fenn a logikai kapcsolat) ezért a „helytörténeti szempontból jelentős egyéb létesítményekre” kifejezést külön alpontban kell felsorolni. 

A 7. §-hoz

A 7. §-t elírás miatt szükséges javítani.

A 8. §-hoz és a 9. §-hoz

A 9. 10. § A reklámokra, reklámhordozókra, a cégérekre, üzletfeliratra, kirakatra és információs táblára vonatkozó követelményeket határozza meg. 

A 10. §-hoz

A 10. § az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet rövid megjelölését vezeti be.

A 11–14. §-hoz

Mivel a Tktv. módosítás nem érinti a településképi eljárások lefolytatásra megszabott rövid, 15 napos határidőket, ezért indokolt a településképpel összefüggő, képviselő-testületi hatásköröket (településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, településképi kötelezés) a polgármesterre átruházni a gyors és zökkenőmentes döntéshozatal érdekében.

A 15. §-hoz és a 16. §-hoz

 A Tktv. 8. § (1) bekezdés d) pontja alapján az önkormányzat településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki, ide nem értve a reklámhordozók és reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos közigazgatási, valamint a településképi bírságot. A 8. § (1) bekezdés e) pontja az önkormányzat által kiszabható közigazgatási bírságot településkép-védelmi bírságnak nevezi.

(A reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos közigazgatási bírságot az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala szabja ki a reklám közzétevőjével szemben és megfelelő határidővel elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését. A bírság mértéke 500 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedhet, amely a jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt ismételten is kiszabható.

A Tktv. 11/E. §- alapján aki idegen vagyontárgyon a tulajdonos, a bérlő, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgy esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulása nélkül plakátot helyez el (tartósan rögzít), közigazgatási bírsággal (településképi bírsággal) sújtható.A közigazgatási bírság kiszabására a közterület-felügyelet jogosult. A helyszíni intézkedés során helyszíni bírság alkalmazásának is van helye. A közigazgatási bírság összege 10 000 forinttól 200 000 forintig terjedhet. A helyszíni bírság összege 5000 forinttól 100 000 forintig terjedhet.

Tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos rendelkezései az önkormányzat által kiszabható bírság megnevezését helytelenül tartalmazzák, ezért azokat módosítani szükséges. 

A 17. §-hoz

A 17. § szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmaz.

A 18. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.

A 19. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.

 

Vélemény, hozzászólás?